Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója az AI Summit konferencián mutatta be, hogyan képzelik el a mentés jövőjét.
A vízió középpontjában a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a betegek iránti elkötelezettség áll.
Az OMSZ 138 éve ugyanazt a célt szolgálja: életeket mentenek.
2017-ben azonban új korszak kezdődött, amikor a szervezet a digitalizáció útjára lépett. Ma már napi 4,8 millió adatpont áll rendelkezésükre – a mentőautóktól kezdve a betegadatokon és a logisztikai folyamatokon át egészen a gazdasági mutatókig. Ezeket mesterséges intelligencia segítségével elemzik, így percről percre pontos képet kapnak teljesítményükről és a működés egészéről.
Adatok elemzése = gyorsabb érkezés
A főigazgató példákkal érzékeltette, hogyan hat a mindennapi működésre a mobilitás és a szezonalitás: Budapesten a nappali lakosság majdnem háromszorosára nő az ingázók miatt, nyáron pedig a Balaton térségében emelkedik meg drasztikusan az esetszám. Az adatvezérelt előrejelzés a jövőben lehetővé teheti, hogy a mentőegységek még a balesetek bekövetkezése előtt a legvalószínűbb helyszínekre kerüljenek.
Betegközpontú gondolkodás
A jövőképet az OMSZ széles körű egyeztetéssel alakította ki: mentőgépkocsi-vezetők, jogászok, technikusok és betegek is részt vettek a közös gondolkodásban. A beteg ugyanis nem felejthető ki a rendszer középpontjából – hangsúlyozta Csató Gábor – hiszen minden innováció végső célja a páciensek biztonsága és életminősége.
Négy forgatókönyv a jövőre
Az előadó négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a következő évtizedekre. Az egyik a vészhelyzeti protokoll, amikor az igény és a kapacitás között hatalmas a szakadék, a technológia pedig nem tudja mindezt megfelelően támogatni. A másik a low-tech egyensúly, amikor ugyan elegendő kapacitás áll rendelkezésre, de hiányoznak a korszerű eszközök és digitális megoldások. Szó esett a technológiai forgalom hiányáról is, amikor a rendszer működőképes, de a fejlődés megtorpan, és emiatt nem tud lépést tartani az igényekkel. A legkedvezőbb jövőkép a high-tech reneszánsz, ahol a robotika, az önvezető mentőautók és az AI-rendszerek teljes mértékben támogatják a mentést.
Több tényezőn múlik, merre tovább
Az előadás egyik kulcsüzenete az volt, hogy nem egyetlen jövő létezik: több forgatókönyv is lehetséges, és az, melyik valósul meg, nagyrészt azon múlik, hogyan készülünk fel rá. A társadalmi, technológiai, gazdasági, környezeti és politikai tényezők mind alakítják a kereteket, miközben a finanszírozás is döntő szerepet játszik.
„Ne feledkezzünk meg a betegről”
A főigazgató szerint a legfontosabb, hogy az ember – a beteg – soha ne tűnjön el a középpontból. A mesterséges intelligenciát és a digitalizációt mindig a társadalom javára kell használni. „Bízom benne, hogy 2040-ben a bajtársiasság mellett a jóban is társak lehetünk, nemcsak a bajban” – zárta gondolatait Csató Gábor.
Forrás: weborvos.hu