A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Lendvai Rezsőre emlékezik. A Lendvai Rezsőről szóló szöveget változtatás nélkül közöljük.
Hosszantartó, méltósággal viselt betegség után elhunyt Lendvai Rezső Mentőtiszt Bajtársunk.
Lendvai Rezső emlékére
Várható volt a szomorú végkifejlet, mégis megbénít a hír: Rezső nincs többé! Ő, aki az ÉLET tisztelője volt, most elbúcsúzott tőlünk.
Valódi „reneszánsz ember” volt. Azt kereste, hogy mit adhat másoknak, sohasem azt, hogy mit kaphat másoktól.
Élményekben, értékekben gazdag életében minden érdekelte, ami mindennapjainkat szebbé, emberibbé teheti.
Rövid ideig tartó kórházi munka után 1972. június 24-én lépett be az Országos Mentőszolgálat bajtársai közé, és innen vonult nyugállományba 2011. március 31-én. Egész életre szóló hivatásának tekintette a „Mentészetet”, annak javításáért, jobbá tételéért – gyakran úgy tűnt, erején felül is – mindent megtett. Tehetségét olyan adománynak tekintette, amivel az emberiséget kell segítenie, szolgálnia.
Szinte lehetetlen felsorolni, hogy a „civil” szférában még hol és hány helyen tevékenykedett! Számtalan kitüntetés, elismerés megérdemelt birtokosa volt (Pro Sanitate-díj, Szuverén Máltai Lovagrend Tiszti Keresztje, Szombathelyért Díj, Gábor Aurél Díj…).
Hosszú évek óta elnöke a Szombathelyi Székesegyház Képviselő Testületének, ahol – betegségéig – a fiatalokat megszégyenítő lelkesedéssel, lendülettel ténykedett. A Székesegyház bombázását bemutató kiállító terem kialakításában oroszlánrésze volt.
Hivatása, az oxyologia, azaz a sürgősségi orvostan gyakorlása. A laikus elsősegélynyújtás oktatását, kiterjesztését szívügyének tekintette. Meggyőződése volt, hogy a segítség igényének felismerése, néhány elsősegélynyújtó beavatkozás már az óvodás korban is tanítható! Később erre az alapra lenne építhető az általános-, majd a középiskolai ismeretek oktatása. Ehhez számtalan kiadványt készített, amelyet mindenki ismert, aki a környezetében megfordult. Mindig kéznél volt néhány példány, és lelkesedéssel, viszonzást nem várva osztotta ismerősnek, ismeretlennek.
Magas színvonalú, bensőséges elsősegélynyújtási konferenciák szervezésében, lebonyolításában, szakmai előadásokkal vett részt mindenhol. A Máltai Szeretetszolgálat keretében, amelynek egyik alapító tagja volt, számos rendezvényt szervezett, előadásokat tartott.
Mentésügyi konferenciák szervezőjét, a Büki Őszi Szimpóziumok nélkülözhetetlen közreműködőjét tisztelhetjük személyében.
Kurátora volt az 1991-ben alapított Vas Vármegyei Mentésügyi Alapítványnak, számos ismertető és oktatóanyag lelkes, szerkesztője volt.
Szakmai rendezvények ismert és elismert előadója volt, számos kiadvány, könyv és ismertető megírásában és szerkesztésében vett részt. Három hónapja, a Vasi Szemlében megjelent, a Vas Vármegyei mentők utóbbi több mint 4 évtizedét bemutató közös cikkünk után megjegyezte: tartoztunk ezzel az összefoglalóval az utókornak!
Amikor segíteni kellett, nem ismert lehetetlent! A romániai forradalom idején társaival segélyszállítmányt vitt az országba, nem törődve a veszéllyel.
Családja, felesége és három lánya mindenben támogatták. Sikeresen ”fertőzte meg” Őket is a segélynyújtás szent ügyével, legkisebb lánya is csatlakozott a mentők csapatához. Felesége az ÁNTSZ-nél dolgozott, nagylánya diplomás ápolóként tevékenykedik, középső gyermeke közgazdász. Megadatott neki a büszke nagypapa szerep, négy egészséges (három fiú és egy leány) unokája van.
Munkahelyén segítőkész, jó humorú bajtárs volt, generációk számára lett példakép.
Szakszervezeti titkárként évtizedekig a dolgozók érdekeit képviselte, munkahelyi problémáik humánus megoldását tekintette fő feladatának.
A – korántsem teljes – felsorolásból is látható, hogy magas fordulatszámú, pörgő életet élt, élete gyertyáját mindkét végén égette.
Semmit nem tudott „csak úgy, vagy félszívvel” csinálni, feladatait mindig teljes odaadással végezte!
Betegsége sem akadályozhatta, ereje végéig velünk, értünk élt.
Ismét kidőlt egy nagy tölgyfa, hiánya pótolhatatlan.
Mosolya, gesztusai velünk és bennünk élnek!
Nem felejtjük el Őt!
Rezső, Bajtársunk, Barátunk, Tanítónk, Isten veled!
Nyugodjál békében!
Dr. Puskás Tivadar nyugalmazott mentőfőorvos
Köcse Tamás Vas vármegyei vezető mentőtiszt
Kenyeri Ferenc Fúsz Ernő Mentőmúzeum igazgatója
Forrás: vaol.hu