El kell dobni a régi telefonkönyveket, de elő lehet venni a még régebbieket. Gőzerővel folynak a személycserék a kormányzat hatáskörébe tartozó intézményeknél és cégeknél, tömegesen térnek vissza nyolc évig nem látott arcok.
Kíméletlen revánsot vesz a Fidesz–KDNP-kabinet a 2002-es hatalomváltás sérelmeiért – efelől már a kormányprogram sem hagyott kétséget. Az Országgyűlésnek is benyújtott dokumentum utal a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Energiahivatal vezetőinek nyolc évvel ezelőtti elmozdítására, mint akik elsőként ismerhették meg, „milyen is a szocialista kormány felfogása a jogállamiságról”. Nem áll meg azonban a Fidesz a politikai felelősség feszegetésénél, büntetőjogi fenyegetést is bevet: „az előző nyolc év rossz kormányzása engedte, hogy bűnszervezetek épüljenek be közpénzből fenntartott állami intézményekbe és vállalatokba”. E purifikátori hevület jegyében indult be a tisztogatás. A kormányalakítás óta eltelt nyolc hét alatt a hivatalos bejelentések alapján több tucat állami intézmény és állami társaság élén történt személycsere. Akad, ahol rohamcsapatokkal (HVG, 2010. július 10.), akad, ahol testre szabott jogalkotással oldja meg a kádercserét a kétharmados többség. A beígért elszámoltatás „minden egyes közös forintunkkal” még hátravan.
| Fotó: Túry Gergely |
A képviselői költségtérítésként felvett közös forintokkal Domokos László, a Fidesz Békés megyei elnöke is nehezen tudott elszámolni, így az ellenzék egyenesen provokációnak fogja fel, hogy éppen ő került az Állami Számvevőszék élére. De a zsákmányszerző akciók közé sorolható a versenytörvény módosításával előkészített személycsere is, amely a Gazdasági Versenyhivatal két elnökhelyettesének megbízatását az elnök mandátumának lejártához köti. Az előterjesztő fideszes képviselők az egy időben belépő triumvirátusban az erős hivatal zálogát látják, az ellenzék ezzel szemben az eddig jól működő versenyhivatal bedarálására gyanakszik. Az első Fidesz-rezsim alatt kinevezett elnök, Nagy Zoltán hivatali ideje novemberben jár le, így a jogszabály-változtatással egy füst alatt eltávolíthatók a helyettesei, a tavaly kinevezett Wallacher Lajos és főként Gadó Gábor, aki előzőleg az igazságügyi szakállamtitkári posztot töltötte be (igaz, az első Orbán-kormány idején is helyettes államtitkár volt).
Hasonló törvénymódosításos haditerv formálódott a HVG értesülése szerint Matos Zoltánnak, az energiahivatal tavaly kinevezett elnökének elmozdítására is. Mandátuma 2015 nyaráig szólt, és a HVG-nek márciusban adott interjújában jelezte, hogy a kormányváltás után is maradna. A Fidesz energiapolitikai háttércsapata mégis magukkal az energiahivatali jogászokkal karöltve fundálta ki a megoldást: ha a vízügyeket is az energiahivatalhoz csapják, és a bővített hatáskörű hivatalt átnevezik, jogilag védhető a Bajnai Gordon embereként számon tartott, egykor az E.On igazgatóságában dolgozó szakember menesztése. Erre végül nem volt szükség, mert – a hivatalos magyarázat szerint – Matos önként belátta, hogy másfajta energetikai vezetőt képzel el az új kormány. Szakmai berkekben elterjedt más verzió szerint a Fidesz a Mollal egyezett meg, hogy a cég „megszabadítja” a kormányt Matostól, ha cserébe saját emberét ültetheti a hivatal élére. Matos cáfolta, hogy elfogadta volna az olajtársaság ajánlatát a Mol energiakereskedő cégének vezetői státusára, mindenesetre Fellegi Tamás fejlesztési miniszter végül a pályázaton nyertes Horváth Pétert, a Mol nemzetközi beszerzési vezetőjét, a Fidesz korábbi szolnoki elnökét nevezhette ki a hivatal élére. A kulcspozíciók jelentős részét az előző Fidesz-ciklus kipróbált emberei foglalhatták el – némelykor vissza. Újrázhat a nyolc éve viharos körülmények között elmozdított Szász Károly a PSZÁF élén, az APEH vezetőjeként – az első Fidesz-kabinet idején gazdasági kérdésekben mindenható Simicska Lajos jobbkezének tartott – Vida Ildikó, ahogy a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-től (MFB) egykor menesztett Baranyay László is. A nagy sebesen módosított vagyontörvénnyel extra jogosítványokkal felruházott, így vagyonkezelő centrummá is vált állami banknál lassan szokássá válik, hogy péntekenként a felügyelete alá rendelt közel félszáz cég vezetőit és vezető testületeit érintő tömeges személycserét jelentsen be. A lapzártánkig másfél tucat MFB-cégre kiterjedő lefejezési akciók után olyan régi motorosok kerültek ismét vezető pozíciókba, mint az előző Fidesz-kormány idején a Nemzeti Autópálya Rt.-t irányító Vér Iván, vagy a Magyar Követeléskezelő Rt. egykori vezérigazgatója, Bugár Csaba. Mellettük új nevek is felbukkantak, így az üzleti szférából, a valaha Fidesz-közeliként jegyzett Betonút-, illetve Vegyépszer-érdekeltségekből érkezett az Állami Autópálya-kezelő Zrt. és a Magyar Közút Zrt. új vezetője, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. új vezére, Horváth Gergely is „betonutas” vezérigazgató volt.
Falus Ferenc Fotó: Túry Gergely |
Az új kinevezettek között több, BÁV Zrt.-t megjárt káder lelhető fel. Mindenekelőtt Szentpétery Kálmán, aki egyenesen a Szerencsejáték Zrt.-be ülhet át. Más, stratégiailag fontos nagy állami cégek vezércseréi még hátravannak. Immár tényként emlegetik a szakmában, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. elnökének Faragó Csabát, a privatizációs szervezet 2001–2002 közötti vezérét választják meg a július végi közgyűlésen, és nem teljesen kizárt, hogy a vezérigazgatói székben maradhat a Fidesz által is tehetséges menedzsernek tartott Mártha Imre, bár esélyes Baji Csaba is, aki 2001–2002-ben volt a Paksi Atomerőmű első embere. Nyilván nem véletlen, hogy Baji Faragóval egyetemben hónapok óta saját irodát birtokol az MVM székházában.
Petykó Zoltán, a Fidesz előző ciklusának sztármenedzsere viszont nem cégeknél folytatja pályafutását, hanem az uniós támogatásokat felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feje lett. A jelek szerint agrárügyekben is erős embernek számít, legalábbis több befolyása lehet a vidékfejlesztési tárcához tartozó intézmények vezetőinek kinevezésére, mint a Fideszen belül az utóbbi parlamenti ciklusokban meghatározó Jakab Istvánnak és Font Sándornak. Az agrártámogatások kifizetőügynökségeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal új elnöke, Palkovics Péter például inkább köthető a Petykó, Simicska és az időközben médiaguruvá is előlépett Nyerges Zsolt nevével fémjelzett üzleti körhöz. Palkovics a Fidesz-kormány idején vezette az állami tulajdonú, azóta felszámolás alá került Bábolna Zrt.-t, ahol akkortájt Petykó elnökölt.
A közraktári piacon ténykedő Concordia Zrt. élére pedig Bártfai Márton került, aki az első Orbán-kormány idején az állami gabonafelvásárlással és -raktározással foglalkozó TIG Kht.-t vezette, és vezérigazgatója volt a szintén az Orbán-kabinet által privatizált Sárvári Mezőgazdasági Zrt.-nek. Igazgatósági tagként pedig együtt szerepelt Nyergessel a három volt állami agrárcég – a Lajta-Hanság Zrt., a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. és a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. – által alapított Mezort Zrt.-ben.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEM) egyik részterületévé zsugorodott egészségügyben a tisztogatás még csak az elején tart, a hírek szerint a hűségnyilatkozatra kényszerített osztályvezetőknél megállhat a dózerolás. Nem okozott különösebb meglepetést, hogy a tárca fennhatósága alá tartozó intézmények közül elsőnek az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) főigazgatóját, Kárpáti Zsuzsannát menesztették, aki 2002–2006 között szocialista országgyűlési képviselő volt. Hasonló logika nem fedezhető fel a miniszter múlt keddi lépésében, amikor indoklás nélkül felmentette Falus Ferenc országos tiszti főorvost, és helyére Paller Juditot, a nyugat-dunántúli régió tiszti főorvosát nevezte ki, egyelőre megbízással, pályázatot később írnak ki a posztra. A HVG forrásai szerint Falus elődje, Bujdosó László, jelenleg a közép-dunántúli régió vezetője, ugyancsak megkapta már a selyemzsinórt. A minisztériumhoz tartozó kórházak közül eddig egyben, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet főigazgatói posztján jelentették be a cserét. Az új ember Pósfai Gábor Fidesz-közeli vállalkozó. A HVG úgy tudja, az Országos Mentőszolgálat éléről távozik Göndöcs Zsigmond főigazgató, posztjának várományosa Mátrai István, a közép-magyarországi régió mentős vezetője. A sor mindenképpen folytatódik, hiszen az Egészségbiztosítási Felügyelet – ha az Országgyűlés elfogadja a benyújtott javaslatot – mindenestől megszűnik, megbízott elnöke és valamennyi munkatársa lapátra kerül.
