Ezzel a kedvezménnyel csak azok élhetnek, akik tehát 2012. január 30-ig teljesítik a jogszabályi feltételeket. A végtörlesztést az igénybejelentés napját követő 60. napig rendezni kell. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2012. szeptember 29. és december 31. között 94 337 devizaalapú ingatlancélú jelzáloghitelt végtörlesztettek. Időközben nagy mértékben emelkedett az ilyen szándékukat bejelentők aránya is. (A szerződések száma mintegy kétszerese az év végéig már végtörlesztettekének.)
Az eddigi adatok szerint a már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, de a rögzített árfolyamnak köszönhetően a jogosultaknak csak 468 milliárd forintot kellett kifizetniük. A hazai bankrendszer vesztesége így az év utolsó negyedévében elérte a 174 milliárd forintot. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a teljes hitelállomány valamivel több mint tíz százalékát fizették vissza.
A rögzített árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges pénz nagy részét, - több mint 80 százalékát - az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16 865 hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak erre a célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot. A Magyar Bankszövetség korábban arra számított, hogy a végtörlesztést a jelzálog alapú devizahitelesek valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni.
A Népszavának nyilatkozó banki szakember elmondta, az utóbbi 3-4 évben a forint gyengülése, illetve a munkanélküliség növekedése miatt a deviza alapú jelzáloghitel tartozásukat késve, vagy egyáltalán nem teljesítő ügyfelek aránya a három-négyszeresére emelkedett: 2008-2009-ben 2.9 százalék volt, jelenleg meghaladja a 10 százalékot.
A politika demagóg módon azt szajkózta, hogy a bankok csak nyernek a devizahiteleken, miközben a forint gyengülés, az ország kockázati felár és természetesen a válság is erőteljesen sújtotta a pénzintézeteket - hangsúlyozta a szakértő. Ezekre a terhekre rakódott a bankszektorra kirótt 130 milliárd forintos különadó, az árfolyamgát és a végtörlesztés.
A múlt év végén kis híján 150 ezer deviza alapú jelzáloghiteles tartozott 90 napon túl a bankjának. Az időben nem törlesztett összeg nagysága elérte a 960 milliárd forintot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint. A végtörlesztés, az árfolyamgát és a 90 napon túli tartozást felhalmozók 2011-2014. között becslések szerint összesen 400 milliárd forintos veszteséget okozhatnak a hazai pénzintézeteknek.
A végtörlesztés nem jött rosszul az országgyűlési képviselőknek sem, akik közül pártállásra való tekintet nélkül többen ki is használták a soha vissza nem térő alkalmat. A sajtóban megjelent adatok szerint példul a Fidesz 225 tagú parlamenti képviselőcsoportjában 152-en, összesen több mint 1,5 milliárd forintos hitelt halmoztak fel, az 48 MSZP-frakció tagból 37 politikusnak van hitele, a jobbikos, LMP-s, KDNP-s képviselőknek pedig a fele fizet vissza valamilyen banki kölcsönt. Akadtak, akik 10-15 millió forintot is megtakarítottak az álatluk is megszavazott jogszabálynak köszönhetően.
Az eddigi adatok szerint a már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, de a rögzített árfolyamnak köszönhetően a jogosultaknak csak 468 milliárd forintot kellett kifizetniük. A hazai bankrendszer vesztesége így az év utolsó negyedévében elérte a 174 milliárd forintot. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a teljes hitelállomány valamivel több mint tíz százalékát fizették vissza.
A rögzített árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges pénz nagy részét, - több mint 80 százalékát - az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16 865 hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak erre a célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot. A Magyar Bankszövetség korábban arra számított, hogy a végtörlesztést a jelzálog alapú devizahitelesek valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni.
A Népszavának nyilatkozó banki szakember elmondta, az utóbbi 3-4 évben a forint gyengülése, illetve a munkanélküliség növekedése miatt a deviza alapú jelzáloghitel tartozásukat késve, vagy egyáltalán nem teljesítő ügyfelek aránya a három-négyszeresére emelkedett: 2008-2009-ben 2.9 százalék volt, jelenleg meghaladja a 10 százalékot.
A politika demagóg módon azt szajkózta, hogy a bankok csak nyernek a devizahiteleken, miközben a forint gyengülés, az ország kockázati felár és természetesen a válság is erőteljesen sújtotta a pénzintézeteket - hangsúlyozta a szakértő. Ezekre a terhekre rakódott a bankszektorra kirótt 130 milliárd forintos különadó, az árfolyamgát és a végtörlesztés.
A múlt év végén kis híján 150 ezer deviza alapú jelzáloghiteles tartozott 90 napon túl a bankjának. Az időben nem törlesztett összeg nagysága elérte a 960 milliárd forintot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint. A végtörlesztés, az árfolyamgát és a 90 napon túli tartozást felhalmozók 2011-2014. között becslések szerint összesen 400 milliárd forintos veszteséget okozhatnak a hazai pénzintézeteknek.
A végtörlesztés nem jött rosszul az országgyűlési képviselőknek sem, akik közül pártállásra való tekintet nélkül többen ki is használták a soha vissza nem térő alkalmat. A sajtóban megjelent adatok szerint példul a Fidesz 225 tagú parlamenti képviselőcsoportjában 152-en, összesen több mint 1,5 milliárd forintos hitelt halmoztak fel, az 48 MSZP-frakció tagból 37 politikusnak van hitele, a jobbikos, LMP-s, KDNP-s képviselőknek pedig a fele fizet vissza valamilyen banki kölcsönt. Akadtak, akik 10-15 millió forintot is megtakarítottak az álatluk is megszavazott jogszabálynak köszönhetően.
Népszava
